szívemben lakik a bánat

Az ablaknál ülve nézem a kinti rideg tájat. Az emeletes házak egyhangúsága, szürkesége még jobban elnyom. Az elmúlt hét mondhatni életem egyik legszebb hete volt, 17 évesen úgy érzem boldogságra találtam. Megbabonáztam, ő pedig életre keltett. Megadta azt, amire vágytam és ezzel érzelmeket váltott ki belőlem. Nem vagyok már olyan lány, aki szerelembe esik és minden áron, kierőszakolva azt hogy a másik is szeresse. Bármennyire is szeretném titokban. Nyári kaland, hasonló egy záporhoz mely rövid ideig tart mégis frissességet hoz. Hiányoznak az ablak randik, hiányoznak a beszélgetéseink és az, hogy elviseli az ostoba kérdéseim. Szeretném, ha nem lenne más lány ilyen hatással rá, szeretném, ha mellé feküdhetnék, szeretném, ha ujjaival keresné a gyenge pontjaimat és én felkacagnék. Szeretném átélni még egyszer. Szeretném, ha ő is szeretné