Egy hosszú utcán fények égnek,
Fiatalok jót zenélnek.
De mitől van, hogy nagyon félek?
Lehet azért, mert rosszként élek.
Téveszméim lánca miatt,
Szívem s lelkem mindig riadt.
Nem is leszek többé higgadt
Májam sem marad már tikkadt.
Függő vagyok, a legrosszabb fajta
Kis belső motoromat, csak az ital hajtja
A reményt szívembe egy korsó sör tartja
És érzem, hogy nem szárad el, májamnak partja.
Fejem felett jár a plafon. Miért nincs még vége?
Miért nem jutok józanul ki az öreg stégre?
Állandóan csak a gázt nyomom, és mért nem lépek a fékre?
Mert az ital lett fiatalkorom gonosz függősége!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése