Olyan könnyen felbukkansz néha. S mikor elmész, magaddal viszed a jobbik énemet. Ezért harcolni kezdek, mert muszáj éreznem valamit. Csinálj amit akarsz mert tudom, nem én kellettem neked. Micsoda szégyen,micsoda esős vég adatott ennek a tökéletes napnak. Csak elsétálsz mentegetőzés nélkül, ahogy mindig is. S most ahogy itt ülök és átgondoltam az egészet, rájöttem, soha nem találkoztam még hozzád hasonlóan, rideg emberrel...
"és előálltál egy csodás kis történettel,egy álmodozó rendetlenségéről aki képes volt imádni téged"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése