- Olyan gyerekes. Elmegy mellettem, rám sem néz.
- Összetörted a szívét, mégis mit vártál?
- Nem tudom, azt hittem nincs igazad és nem fog ilyen gyerekesen viselkedni. Hiszen amíg szerelmes volt belém minden pillanatban kereste a tekintetem. Most pedig, mintha levegő lennék. Annyira idegesít.
- Hagyd a francba. Szerinted miért csinálja ezt?! Hogy éreztesse „mit veszítettél”, hogy Te is érezd, amit ő. Hiszen tudod, hogy mindig megbolondítod az embereket, hisznek a két barna nagy szemednek és onnantól mindenhol azt a két szembogarat fogják keresni. Így döntöttél, vállald fel. Egy szakítás ilyen. De mégis most akkor mi van, vissza akarnál kúszni az ajtó alatt és felrúgnál mindent.. Újra?
- Nem. Tudom, hogy ez csak egy ideig lenne így. Vonz, hogy nem az enyém. Megigéz, ha már csak elmegy mellettem.
- Szerelem, szerelem mire jó is egyáltalán? Semmire.
- Hé, ez volt valamiben – néz elmélkedve
- Jaj, dehogy is ezt én találtam ki – nevet édesen
- Hülye fasz, ez a skinsbe volt – nevettek együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése